Hangfoglaló Program kutatás: a feltörekvő produkciók online kommunikációját nem az algoritmus, hanem az erőforráshiány nehezíti
A közösségi média ma már nem egyszerű promóciós felület, hanem a zenészek, énekesek egyik legfontosabb kommunikációs csatornája. Kis túlzással, manapság az online jelenlét határozza meg azt, hogy egy új dal eljut-e a hallgatókhoz, hogy egy koncertre mennyien váltanak jegyet, vagy hogy egy fesztiválszervező egyáltalán találkozik-e az adott produkcióval. Miközben rengeteg szó esik az algoritmusokról, a TikTok-trendekről vagy a videós formátumok térnyeréséről, a Hangfoglaló Program kommunikációs kutatása egy sokkal alapvetőbb problémára világít rá: a legtöbb előadó számára nem az ötletek hiányoznak, hanem az erőforrások.
A Hangfoglaló Program által készített interjúk alapján három tényező határozza meg leginkább egy produkció online kommunikációjának sikerét: az idő, a pénz és a megfelelő kompetenciák. Ezek szorosan összefüggenek egymással, és gyakran ugyanannak a problémának a különböző aspektusai...
Az idő lett a legdrágább erőforrás
Egy induló előadó/zenekar esetében a kommunikáció szinte mindig házon belül történik. A posztok elkészítése, a videók felvétele, a fotók kiválogatása, a kommentek kezelése, a koncertbejelentések, a statisztikák figyelése vagy éppen az új platformok kipróbálása heti 5–15 órát is felemészthet. Ez elsőre nem tűnik soknak, de érdemes belegondolni, hogy a legtöbb zenész mindeközben próbál, dalokat ír, koncertezik, szervezi a fellépéseiket, és sok esetben civil, külsős munkából finanszírozzák a zenekart.
Ilyenkor a kommunikáció könnyen háttérbe szorul.
És nem feltétlenül azért, mert nem tartják fontosnak, hanem mert egyszerűen nincs több kapacitásuk. Ennek következménye a rendszertelen jelenlét, a kifáradás, a hónapokra elnémuló közösségi oldalak vagy az egyre inkább csökkenő minőségű tartalom. A kutatás egyik fontos tanulsága azonban éppen az, hogy ezt a problémát nem lehet teljesen megkerülni, mivel az online jelenlét ma már nem opcionális feladat, hanem egy produkció működésének szerves része.
Olvastad már? Mit díjaznak ma a közösségi platformok? – A Hangfoglaló Program kutatása alapján ezek a tartalmak mennek a legnagyobbat
Az online kommunikáció ma már nem opcionális
-
Fotó: Canva
A pénz önmagában nem oldja meg a problémát
A professzionális kommunikáció természetesen pénzbe kerül. Egy tapasztalt social media menedzser, szövegíró, profi vizuális szakember (fotós, videós), illetve a rendszeresen futtatott hirdetési kampány jelentős költségekkel jár manapság, amelyet az induló produkciók többsége nem tud vállalni.
Ma már a fizetett hirdetések szinte minden platformon alapvető eszközzé váltak, és organikus eléréssel egyre nehezebb új közönséget megszólítani. Ha mégis sikerül, az általában sok-sok befektetett energiába és időbe kerül, és van, hogy szerencse is kell hozzá, pontosabban az, hogy jó időben, jó helyen tűnjön fel az adott produkció/content. Ugyanakkor egy bizonyos szint felett a reklámköltés már nem luxus, hanem befektetés.
Fontos látni azt is, hogy a nagyobb költségvetés sem helyettesíti a jó tartalmat. Egy gyenge videót sok pénzből is csak több emberhez lehet eljuttatni, jobbá nem válik ettől még. A hiteltelen kommunikációt pedig semmilyen algoritmus nem tudja hosszú távon sikeressé tenni. Éppen ezért a kommunikáció fejlesztése nem kizárólag pénzügyi kérdés. Sokkal inkább arról szól, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat hogyan lehet a lehető leghatékonyabban felhasználni.
Ez is érdekelhet: Tudatos storytelling zenészként - tartalomtípusok, amiket imád a közönség
A legnagyobb hiány mégis a tudás
Talán a kutatás legfontosabb megállapítása, hogy nem csupán pénzből van kevés, hanem megfelelő szakértelemből is. Az online kommunikáció ma már önálló szakterület: ismerni kell a platformok működését, érteni kell az algoritmusok logikáját, tudni kell történetet mesélni cikkben, posztban, videóban, képesnek kell lenni felismerni a trendeket, elemezni a statisztikákat és hosszabb távon stratégiában gondolkodni.
Ez a tudás azonban a legtöbb zenész számára nem része a szakmai képzésnek - nyilvánvalóan. A kutatás szerint még a menedzserek körében is jelentős kompetenciahiány tapasztalható, miközben Magyarországon viszonylag kevés olyan kommunikációs szakember dolgozik, aki egyszerre érti a social media működését és a zeneipar sajátosságait.
Ez azért jelent problémát, mert a zene kommunikációja sok szempontból eltér más iparágaktól. Egy zenekar nem egyszerűen egy márka - emberekből, történetekből és személyiségekből álló közösség. Az autentikusság itt sokkal fontosabb szerepet játszik, mint számos más területen.
Az online kommunikáció ma már önálló szakterület.
-
Fotó: Unsplash
Kiszervezni vagy saját kézben tartani?
Ahogy azt fentebb is írtuk, az induló előadók és zenekarok szinte mindent maguk csinálnak, míg a nagyobb produkcióknál fokozatosan megjelenik a dedikált kommunikációs csapat. A legnagyobb előadóknál különösen a TikTok-kezelés kerül külsős szakemberekhez, miközben a többi platform továbbra is szorosan kapcsolódik az előadóhoz és a menedzsmenthez.
Ez azonban egy dilemmát is felvet: meglehet, hogy a külsős szakember gyorsabban, hatékonyabban és stratégiai megfontoltsággal dolgozik, így azonban fennáll annak a veszélye, hogy a kommunikációban elvész az előadó saját hangja. A közönség ma már rendkívül érzékeny arra, ha egy tartalom túlságosan reklámszagú vagy mesterkélt. A hitelesség továbbra is az egyik legerősebb valuta a közösségi médiában.
Éppen ezért nem véletlen, hogy az interjúkban részt vevő szakemberek közül többen a köztes megoldást tartják működőképesnek.
Erről se maradj le: Meddig tart a rajongás és hol kezdődik a megszállottság?
A biztonságos megoldások
A kutatásban többször is előkerül at úgynevezett content day modell. Ennek lényege, hogy havonta vagy kéthavonta kijelölnek egy-egy napot, amikor az előadó vagy a zenészek aktív részvételével egyszerre készülnek el a következő hetek fotói, videói, rövid interjúi, backstage anyagai és egyéb közösségi médiás tartalmai. Ez több szempontból is előnyös lehet.
A kommunikáció így tervezhetővé válik, csökken a napi adminisztráció mennyisége, miközben az előadó személyes jelenléte és hitelessége sem sérül. A kreatív munka koncentráltan zajlik, a publikálás pedig később már részben automatizálható. Egy kisebb költségvetésű produkció számára ez sokszor sokkal reálisabb megoldás, mint egy komplett kommunikációs csapatot fenntartani.
És ha már adminisztráció, a Hangfoglaló vizsgálata egy kevésbé ismert problémára is felhívja a figyelmet: a Meta-platformok adminisztrációs sérülékenységére. Egy rosszindulatú bejelentés vagy téves moderációs döntés akár teljes oldalakat is elérhetetlenné tehet, miközben a helyreállítás gyakran rendkívül nehézkes vagy akár lehetetlen. Ez különösen azoknál az előadóknál jelenthet komoly kockázatot, akik társadalmi vagy politikai kérdésekben is megszólalnak. Éppen ezért ma már a kommunikáció része a digitális kockázatkezelés is: több adminisztrátor használata, a kétlépcsős azonosítás, a biztonsági mentések és az e-mail-lista építése legalább olyan fontos lehet, mint maga a tartalom.
A content day „életmentő" lehet
-
Fotó: Unsplash
A kommunikáció ugyanúgy egy befektetés, akár egy új hangszer
A Hangfoglaló Program kutatásából az is kiderül, hogy az online kommunikációt ma már nem érdemes különálló marketingfeladatként kezelni, mivel ugyanúgy a zenei életpálya része, mint a próbák, a dalszerzés vagy a koncertszervezés. Persze nem minden zenekarnak kellenek a több százezres kampányokok vagy a profi kommunikációs stáb, viszont minden produkciónak szüksége van tudatos tervezésre, következetességre és arra, hogy felismerje: a karrier- és a közösségépítés hosszú távú folyamat.
Az algoritmusok folyamatosan változnak, miközben a platformok jönnek és mennek. Az a zenekar azonban, amely képes hitelesen kommunikálni, felismeri saját erőforrásait, és tudatosan osztja be azokat, jóval stabilabb alapokra építheti a karrierjét, mint az, amely kizárólag a következő trendet próbálja utolérni.
Kapcsolódó tartalom: Így lehet átláthatóbb a koncertszervezés a digitális térben
Kiemelt kép: Canva
Hasonló cikkek

